2013. október 28., hétfő

ízelítő 2.

Mivel nem, hogy hétvégére de még utána se hoztam a fejit, ezért hoztam egy ízelítőt nektek ismét. Bocsánat, de szombaton volt a szülinapom, így nem igazán tudtam leülni írni.


-Ez nagyon szép - Caroline halványan elmosolyodta magát, de képtelen volt elfordítani fejét a látványtól. Rátámaszkodott a kis fakorlátra,és hagyta, hogy a lenyűgöző táj magával ragadja. A napnyugta narancssárga fénnyel vonta be a hatalmas tisztást, a magas fákról sugárzóan csapódott vissza az élénk szín, az ég alja pedig piros színben pompázott, kiemelve a sárga napkorongot. A lány úgy érezte rengeteg ideig eltudná nézni, teljesen elkápráztatta a látvány. - Hihetetlen, hogy vérbeli mystic falls-i létemre még nem jártam erre felé - motyogta hitetlenkedve, pedig rengeteg kirándultak régen. Az apró földútra pillantott, ami felvezette őket a dombra.
- Olyan eldugott hely, hogy szerintem csak mi ismerjük - motyogta vállába a hibrid, miközben átkarolta a lányt. Ugyan Caroline belül olvadozott, annyira romantikusnak tartotta a pillanatot, de valami még is elrontotta az ámuldozását. Érezte, hogy hatalmas súly nehezedik Klaus vállára, minden sejtjéből áradt.
- Miért hoztál ide engem? - suttogta lehajtva fejét.
- Miért ne? - kuncogta el magát, majd eleresztette a lányt, és háttal neki dőlt a korlátnak. - Szerettem ezt a helyet régen. Emberként rengeteg jártunk ide ki Elijah-val. Órákig itt voltunk, amiért meg is kaptuk a magunkét.
- És azért mutattad meg nekem ezt, mert szereted? - Caroline vigyorogni kezdett ezen, majd hirtelen ötlettől vezérelve a hibridnek dőlt és átkarolta nyakát. Nem hitte volna, hogy valaha ebben a helyzetben, pozícióban és szituációban fogja találni magát, de valahogy jónak érezte. Klaus átkarolta a lány derekát, de tekintete elkomorult.
- Azért mutattam meg, hogy emlékezz rá, te ismered azt az oldalamat, amit senki más Elijah-n kívül.
- Miért mondod ezt nekem most? Hisz eddig is tudtam!
- Azért mert el kell válnunk egymástól - mondta ki közömbösen, mire a szőke vámpírban megakadt a levegő. - Mást se kívánok csak hogy én is megtaníthassalak kezelni az erődet. De ehhez én kevés vagyok. Londonba kell menned. Nekem pedig New Orleans-ba.

6 megjegyzés:

  1. Szia ellie!

    Nagyon imádom, olyan szépen írsz, már nagyon várom, hogy tovább olvashassam.
    Kár, lenne ha Car elmenne, a sorozatokban is az zavar a legjobban, hogy most mind két karaktert imádom, de nem egy helyen vannak és nem tudom őket egyszerre imádni :) (bocsi, ez kicsit hülyén hangzott)
    Kíváncsian várom a következőt,és remélem Klaus nem engedi elmenni Car-t.
    Siess a kövivel!
    xo xo

    VálaszTörlés
  2. Szia,

    Már várom a befejező részt. Nagyon tetszett. Bár én is szívesen olvasnék egy érzelmektől mentes Carolinról és a féltékeny Klausról. :) Ha a következő történet az ő folytatásuk lesz,akkor hátha.. :D
    Igazából, én vártam,várom a nagyon boldog befejezést, örökké együtt, de ez szerintem most még nem menne. Úgy van ahogy a végén írtad akkor,Amit Klaus mondott Carolinnak. És ezt a problémát egy befejező részben két mondatban nem lehet leírni. Legalábbis én így gondolom. Vagy extra hosszú lesz a fejezet. :D
    Boldog Születésnapot! (így utolag is) :)
    Kriszti

    VálaszTörlés
  3. Nyaaa..potyognak a könnyeim :'(.
    Teljesen egyetértek, annyira jók de 10 percnél tovább sosem bírják összerakni őket. Szóval várom a megváltást ezért folytasd hamar ><

    VálaszTörlés
  4. Mooau, ez rettenetesen jo lett! Nekem is potyognak a konnyeim :*** Deee áljon meg picit a menet...milyen befelyező rész?! Csak nm a 30.as? Ó ne, nem, nnem, NEM, ugye nem!!! Kérlek, mondjon v.ki v.mit, mert megőrülők! :'(

    VálaszTörlés
  5. Sziia,

    szerintem közel sincs szó az érdeklődés hiányáról. Inkább arra gondolok, hogy az előző bejegyzésed úgy meglepett mindenkit, hogy senki nem jutott szóhoz. :) Napokig gondolkodtam én is, hogy mit is reagáljak, majd közbe szólt a munka, mostanra jutottam csak idáig.
    Először is szerintem friss online íróként elég stabil olvasótáborra tettél szert, ami szerintem nagy szó. Vagyis jó az írásod és érdekes a sztori. Nyilván nem tökéletes, mert nem vagy (még) Anne Rice. :) De fejlődsz, ez látható, és kreatívan szövöd a cselekményeket.
    Másodszor a kritikák...a többség szerintem szórakozásból olvas fanfiction történeteket és nem elemzői vágyból, vagy csak egyszerűen nem szeret a neten nyilatkozni. Nehéz szakértői kritikákat kapni (az enyém sem az), szerintem ahhoz nem ez a fórum a megfelelő, legalábbis egyelőre. De lehet, hogy holnap, vagy jövő héten vagy 5 hónap múlva betéved valaki, aki ért az íráshoz és megosztja veled a véleményét. Nem lehet tudni. :) Szóval, szerintem ne add fel, és ne hidd, hogy csak azért írnak neked, hogy ne "nyavalyogj". :) Keress írással kapcsolatos fórumokat!
    Végül pedig, személy szerint tisztelem a bátorságod, hogy mertél saját írást publikálni. Nekem az írás olyan, mint a lélek egy papírra vetett darabja. Nehéz megmutatni, megmutatnom...örülök, hogy te nem csak a word-nek írsz. ;)
    Szóval, hajrá, hurrá - lepj meg minket az utolsó fejezetben! :)

    Üdv, Anikó

    VálaszTörlés
  6. Szia!
    Olvastam Anikó hozzászólását és egyetértek vele, egyrészt szerintem is nagyon jó író vagy, másrészt én is azok közé tartozok akik csak szeretnek fanfictionokat olvasni, de nem igazán tudnak írást elemezni. Én csak azt tudom leírni, hogy szeretem az írásodat és ezt a történetet különösen, kedvencem persze Klaus és Caroline, és a róluk szó törik különösen közel állnak a szívemhez, de tényleg csak ismételni tudom magam, hogy a te írásodat nagyon szeretem és mindig nagyon várom. Szóval ha közeleg a vége / remélem boldog vég/ azt sajnálnám ugyan , de biztosan van már új ötleted, és én újra hű olvasód leszek.

    Mira

    VálaszTörlés